Miért nincs microSD olvasó a Nexus-okban?

Nexus

Ez egy olyan kérdés, amit gyakran hoznak fel a tiszta Androidok ellen. Nem volt ez másképp a Nexus, a Galaxy Nexus valamint most a Nexus 7 esetén sem. Bár véleményem szerint 16GB egy telefonnak bőven elég, addig a 8GB a tabletben azért kicsit kevés, főleg, hogy 720p videó lejátszására is alkalmas, amiből egy becsületesebb encode bőven betölti a teret. De nincs itt semmi konspiráció és ördögi terv. Sőt, valójában még valamilyen szinten jobb is ez a rendszer.

Dan Morill, a Google egyik Android fejlesztője az alábbi nyilatkozatot tette a kérdéssel kapcsolatban:

"Meguntuk, hogy az OEM-ek rengeteg belső tárhelyet kínálnak zenének, de emellett az alkalmazásokra és azok adatainak tárolására fentartott hely mindig kevésnek bizonyul. A mi megközelítésünk lehetővé teszi, hogy mindent egy nagy "lemezen" tároljunk, ami sokkal jobb."

Az Android továbbra is támogatja a külső SD kártyák használatát, de Nexus-okban bevett tipikus gyakorlat a következő: a belső tárhely egyetlen nagy fazéknak tekinthető, amibe minden megy bele, mint egy jó húslevesbe. Legyen szó zenéről, filmről, dokumentumokról, programokról. Ez a megközelítés azonban néhány mellékes előnnyel is jár.

Az első, ami kicsit a geekebb vége a madzagnak: az adott eszköz így csak ext filerendszert használ, ahelyett, hogy ext és FAT keverékét (az SD kártya rendeszerint FAT filerendszert használ). Ez nem csak gyorsabb, de biztonságosabb is, ami a személyes adatokat illeti. A lényeg, hogy az ext által támogatott jogosultságkezelés megakadályozza, hogy mindenféle jött-ment kódrészletek feltúrják a telefon tartalmát.

A másik előnye, hogy az a gép, amelyikhez csatlakoztatjuk a telefont, nem tudja molesztálni a filerendszert, mivel nem kap blokk-szintű hozzáférést. Ehelyett egy pseudo-SD mappát csatol, amelyre az adott masina MTP segítségével tud másolni. Semmi sötét és gonosz varázslatra nem kell gondolni, csupán arról van szó, hogy más protokollt használnak az adatátvitelre, mint a hagyományos SD kártyák esetén. Plusz így nem fordulhatnak elő mindenféle csatolási és leválasztási hibák, és bónuszként a telefon akkor is elér minden adatot, ha a géphez van castlakoztatva.

De nézzük ezt a tárhely kérdést. A Galaxy Nexus 16GB-tal érkezik, ami untig elég. Pont. A Nexus 7 már egy neccesebb kérdés, hiszen a 8GB sovány. Nagyon sovány, mert ha veszek egy ilyen tabletet, unalmas utazásokkal töltött óráimban nem csak zenét hallgatni és játszani szeretnék rajta, de filmezni is. Mivel erősen HD függő vagyok - és ezt a tablet is támogatja - ezért 720p-ben szeretném nézni a filmet. Még akkor is, ha tudom, hogy ettől értelemszerűen gyorsabban le fog merülni. Na most, vegyük az egyik kedvencemet, a The Dark Knight-ot.

A legjobb 720p encode, ami elérhető önmagában 8.1GB, tehát az már biztos, hogy nem nézhetem HD-ban, ahogy Batman szétrúgja Joker seggét. Plusz nem szabad elfelejteni, hogy ezen a 8GB-on csücsül az operációs rendszer, a zenéim és az esetleges sallang is (képek, dokumentumok, hasonlók). Vagyis a tisztán használható tárhelyet tekintsük valamivel kevesebbnek, mint 7GB (nem tudom, a Jelly Bean mennyit foglal). És itt jön a képbe a felhő.

Természetesen a Google azt szeretné, hogy a Play Store minden lehetőségét kihasználjuk. Amit nagyon szívesen meg is tennék (én legalábbis), ha itthon elérhető lenne - plusz még teljesülne pár feltétel. Először is vagy átfogó ingyen WiFi háló kéne vagy normális adatforgalmi feltételekkel ellátott mobilnet csomagok. Még télen teszteltük a Vodafone 3G képességeit, különösen a metróalagutakban, és aktívan használtam a Google Music-ot. Zseniális volt, hogy nem kellett zuenét másolgatnom, csak mentem, és ami épp tetszett, elindítottam. Viszont egy hét alatt 3GB feletti streamelést sikerült összedobni, ami egy hónapra vetítve bőségesen 10GB felett van. Lakossági csomagban ez azt jelenti, hogy mehetünk felmosni az adott szolgáltatói irodáiba. Minden reggel. Legalább 42 városban. És akkor esetleg ki tudjuk majd fizetni.

A vörösöknél tehát a technika adott, de az 1GB-os csomagommal alig ha vitézkedhetek a felhő alapú megoldással. Marad tehát a WiFi, ami ugyan egyre több vonaton és buszon jelenik meg, még mindig elég satnya elérhetőséget jelent országos szinten. Plusz ugye a Play Store-ból sem tudok filmeket venni, hála a jogi hercehurcáknak. Marad tehát az XviD, amiből szintén lehet jó encode-okat találni, de az még sem HD. Bár ekkora kijelzőn majdnem mindegy. De csak majdnem.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Google nem a magyar piacra épít. Ami teljesen logikus. Ők Amerikára, és a hozzá hasonló nagy piacokra fókuszálnak elsősorban, ahol az általános életszínvonal messze jobb. És persze minden szolgáltatásuk elérhető.

Nincs itt tehát semmi konspiráció, bár tény, hogy a hozzánk hasonló, technikailag elmaradott országokban kiadhatnának SD kártyás modelleket is (bár ez megdobná az árakat).